Darvas Szilárd

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darvas Szilárd
Született1909. november 30.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1961. március 9. (51 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar[4]
HázastársaFeuermann Gabriella
(h. 1939–1961)[5]
Gyermekei
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (1/4-2-24)
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas Szilárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Darvas Szilárd[6] (Budapest, Ferencváros, 1909. november 27.[7] – Budapest, 1961. március 9.)[8] magyar költő, humorista, konferanszié; a második világháború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.

Sírja a Farkasréti temetőben (1/4-2-24).

Életpályája[szerkesztés]

Darvas Marcell László (1855–1919)[9] magánhivatalnok és Valdinger Lujza fia.[10] Nyomdásznak tanult. Már fiatalon jelentek meg versei a Szép Szóban, a Korunkban és a Magyar Csillagban. 1942-től katona, 1943-ban a Katakomba – két keresztény beszélget háborúellenes verséért hadbíróság elé állították (nem ítélték el), 1944-ben katonaszökevény.

A háború után kezdett el újságírással foglalkozni. 1945-től publikált a Szabadságban és 1947-től a Ludas Matyiban is. Ez utóbbiban munkatárs és felelős szerkesztő (1947–48) is volt. Írásai megjelentek a Világosságban, az Igaz Szóban később az Esti Hírlapban is.

Az alkatától idegen volt a vezetői, főnöki szerep. Az 1950-es évek elejétől szabadúszó. Nagyon gyorsan és sokat dolgozott, terjedelmes életművének jelentős része másfél évtized produktuma. Vezetett kabarészínházat (Szabad Száj, Ludas Matyi). Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot,[11] kabaréjelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsósorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a Vidám Színpadon, a Kamara Varietében és a Budapest Varietében is. Állandó szereplője volt a rádiónak. Gádor Béla, Kellér Dezső, Brachfeld Siegfried és Vajkó[12] mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. Kellér Dezső és Gádor Béla fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádorral találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez egyik legtöbbet idézett száma.

Az induló Magyar Televízió „bölcsőjénél” még ott lehetett. Közreműködője volt az 1960-as szilveszteri műsornak; 1961-ben Mindenki gyanús címmel kabaré összeállítást készített. Halála után, 1963-ban tűzték műsorra a Történelmi kabarét. Dalszerzői munkásságáról 1972-ben a Sanzonról-sanzonra című műsorral emlékeztek meg.

Fiatalon, ötvenegy éves korában halt meg, igazolva ezzel szállóigévé lett állítását: „Feltaláltam a rövid élet titkát.”

Családja[szerkesztés]

Fiai Darvas László újságíró-tipográfus[13] és Darvas Ferenc zeneszerző, zongoraművész.[14] Unokái: Darvas Benedek és Darvas Kristóf sokoldalú zenészek. Édesapjukhoz, Darvas Ferenchez hasonlóan számos színházi előadás zeneszerzői, közreműködői. Kristóf tagja a Specko Jedno együttesnek, Benedek pedig a Vasárnapi gyerekek formációnak.

Művei[szerkesztés]

Darvas Szilárd
Hír a dzsungelből
(Martialis új strófáiból)[15]

Kokó, a főmajom s az esnapuri tigris,
akik Hamburgban bámulták a rácsot,
az őserdőbe tegnap visszaszöktek
s egybehívták az ormányfőtanácsot.

Kezdete reggel, a vége végtelen,
a gyűlés tárgya: embervédelem.

Verseskötetek[szerkesztés]

  • Ember az óramutatón. Versek; Tipográfiai Műintézet, Budapest, 1934
  • Ördögsziget. Jegyzetek az Istenről, a szerelemről, a világról és rólam, aki e világban élek; szerzői, Budapest, 1939
  • Ne hagyjatok! Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1962

Prózai munkák[szerkesztés]

  • Tánc a kép körül (1930)
  • Darvas Szilárd–Dolmány János: Hogy mondják oroszul? Magyar-orosz beszélgetések szójegyzékkel; Danubia, Budapest, 1943
  • Mackó pajtás elindul; ill. Szűr-Szabó József; Athenaeum, Budapest, 1950 (Athenaeum)

Humoreszkek[szerkesztés]

  • A csodálatos papagáj. Irodalmi karikatúrák; ill. Szűr-Szabó József; Athenaeum, Budapest, 1947
  • Ugyanaz viccben (1950)
  • Tréfás kalauz. Szatírák és humoreszkek; ill. Szür-Szabó József; Szépirodalmi, Budapest, 1955
  • Nevetni is lehet! Szatírák és humoreszkek; ill. Réber László; Szépirodalmi, Budapest, 1959
  • Bizisten nem kötekedem. Humoreszkek és irodalmi paródiák; vál. Kajetán Endre, ill. Kaján Tibor; Magvető, Budapest, 1961 (Vidám könyvek)
  • Hogy köhögjünk, mit köhögjünk…?; bev. Feleki László, ill. Réber László; Magvető, Budapest, 1967
  • A Patyomkinnál fogok jelentkezni; Magvető, Budapest, 1987
  • Legenda az örökkévalóságról; ill. Felvidéki András; Akadémiai, Budapest, 2009 ISBN 978-963-05-8811-9[16]

Sanzon- és táncdalszövegek[szerkesztés]

Az ISWC szerzői adatnyilvántartásban 46 bejegyzése található, legtöbbjük zeneszerzőként azonosítja.

Filmforgatókönyvek[szerkesztés]

Színházi munkái[szerkesztés]

  • Operett-, zenésjáték-librettók
    • Állami Áruház (társszerzők: Barabás Tibor, Gádor Béla; zeneszerző: Kerekes János – 1951). Az ISWC szerzői adatnyilvántartásban Darvas Szilárd zeneszerzőként (compositeur) szerepel.
    • Igaz mese (zeneszerző: Hajdu Júlia – 1953)
    • Lopni sem szabad (társszerző: Királyhegyi Pál; zeneszerző: Stark Tibor)[17]
    • Leányvásár (átdolgozta)
    • Lili bárónő (átdolgozta, író, szövegíró)
    • Nebántsvirág (fordító)
    • A ház közbeszól (zenés rádiójáték, társszerzők: Királyhegyi Pál és Tamássy Zdenkó)
  • Bábszatírák

Kép és hang[szerkesztés]

Elismerései[szerkesztés]

Az ország egyik legnépszerűbb művészének – a források szerint – több mint másfél évtizedes, sikert-sikerre halmozó pályafutását kitüntetéssel nem ismerték el…

Születésének centenáriuma[szerkesztés]

Nem csak életében illették kevés elismeréssel. Születésének századik évfordulójáról elfelejtkezett minden vezető napilap. A Magyar Rádió kéthetes késéssel, december 13-án, az Esti séta című irodalmi műsor keretében emlékezett meg róla, Vlaszits Sarolta beszélgetett fiával, Darvas Ferenccel. A műsor szerkesztője Marton Éva volt.

Az MTI Darvas Szilárdról szóló anyagát csak internetes platformok vették át. Az Akadémia Kiadó válogatást jelentetett meg, a Mikroszkóp Színpad a könyvbemutatójának adott helyet. A Magyar Televízió több műsorban is megemlékezett róla.

Emlékezés[szerkesztés]

Idézetek Molnár Gál Péter esszéjéből[19]

„… Totalitárius rendszerben humoristának lenni nem életbiztosítás. Vagy az állását veszti el, vagy a humorát. Ha szélsőségesen foglal állást, állástalan marad. Ha meglapul: humortalan lesz. Kormánypárti humorista olyan, akár a fogatlan cirkuszi oroszlán. Darvas Szilárd nemcsak virgonc szellem volt, de eszes újságíró is. Tudta: hány lépés a határ. És határmezsgyén járását éles nyelvvel csak úgy tudta elviselni, ha védőitallal élt.”

„… Korán belehalt könnyedségének látszatába. Nem bírt sokáig béklyókban repülni. Korán elfelejtette az irodalmi élet. Formaérzékenységére, kritikai szellemére, jellemző erejére mustrába néhány sor álljon itt A pesti Villon című hármas paródiából. Egyszerre jellemzi Faludy Villon-átköltéseit és Berda Józsefet.”

Vidám Nekrológ Szegény
Nagyétkű Berda József Poétáról

Testvér, ha egyszer messzi tájra tévedsz,
Ahol az Ister piszkos vize zúg,
hol minden reggel panamára ébredsz,
szóval, ha egyszer arra visz az út,
s a rossz vizet undorral földreköpve,
pirosló orrod habzó borba túr,
egy bús varázs megejt, tudom, örökre,
mert itt írt verset Berda Jóska úr,
a pantallója két araszra vágva,
alul gatyája ki-kiütközött,
s a sanda nőszemeknek kapzsi vágya
a csábos térden visszatükrözött,
ha két ebéddel éhgyomorra végzett,
a szaftba mártva mind a két kezit,
a sok burzsuj ijedten összenézett,
mind azt hitte, hogy ő következik.

Gálvölgyi János írja a centenárium alkalmából megjelent kötet előszavában.

„ … gyerek voltam és ott nyaraltam szüleimmel, ahol Ő. Tudtam, hogy Ő-Ő, mert mondták, mert hallottam a rádióban, fényképét láttam az újságban.

Lestem, ahogy rágyújt egy újabb cigarettára, kávét iszik, megigazítja szemüvegét, vagy azon a jellegzetes hangján beszélget valakivel. Napi programom volt az Ő megfigyelése.

Felnőtt fejjel, füllel rajongtam érte. A költészetéért – amelyről keveset tudnak –, irodalmi paródiáiért, konferanszaiért. Ő nem előadott, hanem beszélgetett a közönséggel.

Egy konferanszié szerepe rövidre szabott. Ő ezt biztosan tudta, mert nem akart hosszan szerepelni az életnek nevezett kabaré színpadán.

”

Érdekesség[szerkesztés]

Darvas Iván színész eredeti neve is Darvas Szilárd volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03116.htm, Darvas Szilárd, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 483/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
  6. ↑ Darvas Iván színművészt is ezen a néven anyakönyvezték, aki a művészvilág íratlan szabályait betartva változtatott keresztnevet.
  7. ↑ Születési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári születési akv. 1760/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 16.)
  8. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi állami halotti akv. 37/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
  9. ↑ Született: Fischer Mózes (Születési bejegyzése a szegedi izr. hitközség születési akv. 25/1855. folyószáma alatt)
  10. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest-Józsefvárosi római katolikus esk. akv. 189/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
  11. ↑ Gádor Bélával műfajt teremtettek
  12. ↑ Társszerzők, Vajda Albert és Kovács Dénes vezetéknevéből képzett művésznév. 1956-ban mindketten nyugatra távoztak
  13. ↑ Többek között a legendás HIFI Magazin főszerkesztője volt
  14. ↑ Első szerzeményeinek egyikében édesapja versét, A pesti villamost zenésítette meg. Ezt Mezey Mária mutatta be egy 1962-ben készült, Darvas Szilárdra emlékező rádióműsorban.
  15. ↑ Korunk, 1939. szept. Online hozzáférés
  16. ↑ A centenárium alkalmából az Akadémia Kiadó gondozásában, Gálvölgyi János előszavával megjelent kötet. Illusztrálta: Felvidéki András
  17. ↑ Az első bemutató 1972-ben volt a Szolnoki Szigligeti Színházban
  18. ↑ A darabot 1959-ben a Leningrádi Nagy Bábszínház is műsorára tűzte
  19. ↑ Darvas Szilárd halálának 95. évfordulóján jelent meg

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Darvas_Szilárd&oldid=26904122”